A szarvasi gimnáziumban érettségizett, majd egy évet a Műegyetemen tanult. 1873-’76 között ösztöndíjas tanárjelöltként tanult tovább, a budapesti Ipariskolában rajztanári képesítést szerzett.

Először Sepsiszentgyörgyön, Désen, Zentán, majd harminc évig a pesti piarista gimnáziumban, ill. a Műegyetem rajzi tanszékén tanított. Több évtizeden át foglalkozott a magyar ornamentikával, gyűjtötte a népi formakincseket. Művészettörténeti kutatómunkája rendkívül jelentős, a Műemlékek Országos Bizottsága számára számos templom-, falkép-, oltárfölmérést készített. Közülük sokról már csak az ő pontos, művészi színvonalú, színes akvarellmásolatai alapján tudunk képet alkotni. Kutatásait hét kötetben foglalta össze, ezek közül legjelentősebb A turáni magyar ornamentika története. 2007-ben Kiskunfélegyháza posztumusz díszpolgárává választották.